Készül az Európai Unió gazdaságbiztonsági stratégiája, amely leginkább a Kína jelentette fenyegetettségre reagál majd. Nagyon szigorú exportszabályozások léphetnek életbe az uniós technológiai versenyelőny megőrzése érdekében, de még a betelepülő kínai gyártócégek esetében is elindulhat a keménykedés.
Civilekkel, a versenyszéfra szereplőivel, a kormány tagjaival, önkormányzati vezetőkkel is egyeztettek az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának tagjai budapesti látogatásukon. Mint jelezték, a vizsgálat nem a kormány ellen irányul, hanem az uniós költségvetést védik a demokratikus elvek mentén. Azonban a testület tagjai missziójuk végén arról számoltak be, hogy számos problémát látnak, amelyeket a jogállamisági eljárás ellenére sem rendezett a magyar kormány. Így a bizottság sajtótájékoztatóján a delegáció tagjai arról beszéltek, hogy elvárják a helyreállítási tervben megfogalmazott 27 szupermérföldkő maradéktalan végrehajtását. A legtöbb kritikát a diszkriminatív versenyjogi környezettel és a források igazságtalan, "politikavezérelt" elosztásával fogalmazták meg. Mindez pedig negatív hatással lehet a magyar uniós források kifizetésére.
A Bank of America a BNP Paribas egy korábbi bankárját nevezte ki az újonnan létrehozott luxemburgi fiókjának élére. A lépés egy újabb jele annak, hogy a bank tovább terjeszkedne Európában – írja a Reuters.
Orbán Viktor miniszterelnök felhatalmazást ad a megállapodásra az amerikai kormánnyal az országonkénti jelentések (CbCR) cseréjéről. Az Egyesült Államokkal kötendő, a multinacionális cégek adóadataira vonatkozó adatközlési egyezmény egy fontos eleme a korábban a magyar kormány által megvétózott globális minimumadó rendszerének.
Kína nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szigorítja a tanácsadói ágazat felügyeletét. Peking arra hivatkozva, hogy korlátozza a külföldi befolyást az országban, sorra utasítja ki az amerikai és más külföldi vállalkozások tagjait. A helyzet egyre jobban aggasztja a nyugati üzletembereket, miközben Kína újabb kémkedés elleni törvényével a kommunista vezetés már nem is titkolja a fellépését.
Az uniós szabályozó hatóságok valószínűleg vizsgálatot indítanak az uniós országok és a multinacionális vállalatok közötti adóalkuk ügyében, miután áttekintették az elmúlt évtizedben kötött megállapodásaikat - figyelmeztetett hétfőn a blokk versenyjogi vezetője, Margrethe Vestager. Magyarországon egy időben rengeteg ilyen adókedvezményről döntött a kormány.
Az Európai Bizottság 2023. február 6-án négyhetes nyilvános konzultációt indított a külföldi támogatásokról szóló új szigorításokról. Bár Brüsszel enyhített az eredeti tervezeten, de így is jelentős mennyiségű bejelentési kötelezettsége keletkezek az unión kívüli multiknak. Mindez főként az ázsiai és amerikai cégeket érinti, és Magyarország is új kihívásokkal szembesülhet.
Az elmúlt hónapokban többször fogalmazódott meg a gazdaságpolitika részéről, hogy Magyarországot akkumulátorgyártó nagyhatalommá kívánják tenni, melynek érdekében már számos multinacionális vállalat kezdte meg a gyártást és a jövőben is újabb gigaberuházások megvalósítását tervezik, mint például a debreceni beruházás. A társadalom részéről egyre nagyobb ellenállás tapasztalható a kitűzött céllal és annak megvalósításával szemben, elsősorban a gyártással együtt járó környezeti problémák miatt. Másrészt viszont az ágazat legnagyobb szereplőinek hazánkba történő csábításával újabb munkahelyek keletkezhetnek, a hazai járműiparon belül erősödik az elektromos járművek gyártása felé történő elmozdulás, továbbá az elkészített járművek belföldön előállított hozzáadott-értéke is növekedhet. Ezen gondolatok mentén ebben a cikkben azt mutatom be, hogy a magyar gazdasági szerkezetbe hogyan illeszthető be az akkumulátorgyártás, milyen szereppel bírnak ezek a termékek a világkereskedelemben, és Magyarország hol tart jelenleg az akkumulátor nagyhatalommá válás folyamatában.
Csütörtökön egy üzleti delegáció indult európai útra a kínai Csöcsiang tartományból, hogy bemutassa a régió vonzerejét a nemzetközi befektetők számára. Németország mellett Magyarországra látogatnak el a befektetésekre vágyó üzletemberek.
A WEF által megkérdezett vezető közgazdászok kétharmada számít idén globális recesszióra, és mintegy 18%-uk "rendkívül valószínűnek" tartja azt, vagyis több mint kétszer annyian, mint az előző, 2022 szeptemberében végzett felmérés során - írja a Reuters.
Az S&P Global és a Morgan Stanley szerint India hamarosan megelőzi Japánt és Németországot, és a világ harmadik legnagyobb gazdaságává válik - írja a CNBC.
A Forbes immár hatodik éve tette közzé a világ legjobb munkáltatóinak rangsorát. A 2022-es listát a Statistával együttműködve állították össze, a piackutató cég 57 ország 150 000 teljes és részmunkaidős munkavállalóját kérdezte meg a multinacionális vállalatoknál, hogy megállapítsa, melyek azok, amelyek kiemelkedőek olyan területeken, mint: impakt és vízió, tehetségfejlesztés, nemek közötti egyenlőség és társadalmi felelősségvállalás. Az idei listán összesen 800 vállalat szerepel, a teljes rangsort itt lehet megnézni. Cikkünkben az első három helyezettel foglalkozunk, megnézzük, hogy mit érdemes tudni a nagyvállalatokról 2022-ben.
A tavaly megalkotott, azóta sokat vitatott globális adóügyi megállapodás a héten Washingtonban tartott magas szintű nemzetközi találkozókon komoly támogatást kapott - írja a Bloomberg.
Stanley Pignal, a The Economist újságírója osztott meg Twitter-fiókjával egy videót, amely szerint francia fiatalok csoportba verődve kapcsolják le üzletek homlokzatának világításait.
Oroszország ukrajnai inváziója óta a multinacionális vállalatok tömegesen hagyták el Oroszországot, miközben a világ nagy gazdaságainak szankciói egyre súlyosabbak. Eközben az orosz egyetemeken olyan változások zajlanak, amelyek megnehezítik az ország diákjainak külföldi tanulását - írja a Business Insider.
A közép-európai országok közül a magyar gazdasági fejlődés az egyik leginkább külföldi tőkére alapozott. Hazánkban a vállalkozások árbevételének és termelésének 53%-át a külföldi tulajdonú vállalatok adták 2019-ben és a feldolgozóiparban ez az arány 73% volt az Eurostat adatai szerint. Köztudott, hogy a legjelentősebb befektetők nálunk a német vállalatok, de az utóbbi években egyre több ázsiai (dél-koreai) multinacionális cég is megjelent hazánkban.
Közel 30 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest a magyar pályakezdők bérigénye, amely most átlagosan nettó 322 ezer forint. A nők és férfiak közötti bérigény szakadék pedig 20%-ra ugrott - derül ki a pályakezdő állásportál felméréséből. A Zyntern.com szerint a munkaerő kereslet növekedése, az infláció, a háború és a bizonytalanság sok tekintetben hozott változást a korábbi évek kutatási eredményeihez képest. A fiataloknak elsőszámú szemponttá vált a fizetés mértéke, az elismerés és hosszútávú karrierlehetőségek. Változatlanul a nagyvállalatok a legkedveltebb munkaadók.
Az Európai Parlament (EP) képviselői jóváhagyták azt az európai bizottsági javaslatot, amely kötelezővé tenné a globálisan minimum 15 százalékos társaságiadó-kulcsról született nemzetközi megállapodást - közölte az uniós parlament csütörtökön.
Tavaly év végén az Európai Unió tajvani képviselete, az Európai Gazdasági és Kereskedelmi Iroda közzétette az EU-Tajvan kapcsolatokról szóló 2021-es kiadványát. E dokumentum egyik állítása sokakat meglepett: az EU-n belül Hollandiában található a legnagyobb tajvani közvetlentőke-állomány (49%), a második helyen pedig - 18,8%-os részesedéssel - Magyarország szerepel. Míg Hollandia pozíciója nem szorul különösebb magyarázatra (a Tajvanhoz hasonló méretű ország a világ egyik legvonzóbb célpontja a külföldi befektetések számára elsősorban szabályozási okok miatt), addig Magyarország második helyezése első pillantásra igen meglepő, tekintettel hazánk és Kína szoros, nyugati szövetségeseink által is gyakran bírált kapcsolatára. A Budapest és Peking közötti baráti viszony egyik "mellékhatása" pedig az, hogy a Tajpejjel fenntartott kapcsolatunk sem túl szívélyes. Felmerül tehát a kérdés: miért választják a tajvani vállalatok befektetési helyszínként az EU leginkább Kína-barát országát?
A globális minimumadó – vagy ahogy újabban hívják az elvárt adó – pallosa már évek óta ott lebeg a multik felett, de az elgondolás idén érik be, és jövőre már alkalmazni is kell majd. Ugyan Magyarország a végsőkig harcolt a jobb feltételek eléréséért, és vitathatatlanul sikerült is jelentős eredményeket elérnie, de így is nagy számban lesznek olyan hazánkban működő leányvállalatok, akiknek vagy többet kell fizetniük, vagy nagyon bonyolult számítási feladatokkal kell megküzdeniük. – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Hogy reagál a piac Trump beiktatására?
A svéd jegybank alelnöke beszélt erről.
Egyelőre a dollár a nagy vesztese az új elnökség kezdetének.
Már 60 milliárd forintnyi hiteligény érkezett be rá.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
